Fekvése

A Cserehát keleti részén fekszik, Miskolctól mintegy 40 kilométerre északkeletre. Közúton a 3-as főúton érhető el a legegyszerűbben, amelyről Forrónál kell letérni északnyugat felé a 2625-ös útra. Ez az út végighalad a község központján, majd továbbfolytatódik a 2624-es útig, Baktakékig, tehát Fancsal ily módon a Száraz-völgy felől is megközelíthető.

A legközelebbi települések: Baktakék 3 és Forró 5 kilométerre, a legközelebbi város, Encs mintegy 6 kilométerre található.

Története

Abaúj-Torna vármegye története így tesz említést Fancsalról: “Villa Fonchal”.

1262-ben már létező település volt, ekkor adta V. István ifjabb király a királyné Aladár nevű tárnokmesterének Forrót, Devecsert, Fancsalt, Eözdöt és Guthát. 1275-ben bíráskodási kiváltságot kapott.

Fancsal a török időkben teljesen elnéptelenedett, lakatlanná vált.

1720 körül Fancsal akkori földesura, a Szemere család evangélikus vallású tótokat (és lengyeleket?) telepített az újraéledő faluba. A község római katolikus templomát Grassalkovich Antal herceg építtette 1780-ban. 1786-ban épült az evangélikus templom.

A faluban nagy hagyománya volt több régi kézműves mesterségnek is, például fafaragás, cirokseprű-kötés, kerékgyártás.

Ma is megtalálható sok fancsali ház padlásán a guzsaly vagy ismertebb nevén rokka. Sokan foglalkoztak kenderfonal-készítéssel, szövéssel. A község határában levő földek egy részét ma is kenderföldnek nevezik.

Az 1959-ben alapított fancsali Egyetértés Termelőszövetkezet híres volt kajszibarack- és almaterméséről. (Innen a címer.)

Polgármesterei

1990–1994:
1994–1998: Varga István (független)
1998–2002:
2002–2006:
2006–2010:
2010–2014: Varga István (független)
2014–2014:
2015–2019: Isóczki Lajos (független)
2019-től: Nyitrai Péter (független)

Népesség

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar nemzetiségű lakossága volt.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,4%-a magyarnak, 0,3% szlováknak mondta magát (3,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36%, evangélikus 29,4%, református 13,9%, görögkatolikus 7,6%, felekezeten kívüli 4,3% (8,6% nem válaszolt).

Híres fancsaliak

Itt él a miskolci születésű Bogár János ultramaratoni futó, a Spartathlon egykori győztese.

/Forrás: Wikipédia/